Blog

« Vissza

“A máját ettem meg szép nagy szemű babbal…”

2014. 10. 24. 10:49

Sorozatgyilkosok a mozivásznon

Kedvenc sorozatgyilkos-filmjeinket szedtük nektek véres csokorba. Elsősorban a krimi és a thriller műfajára összpontosítottunk, így kihagytuk a véres, darabolós horrorfilmeket: azokba egy másik alkalommal nézünk bele.

kép81.jpg

Fotó: Léderer Anita

10. A rém

A 2003-as mozi – ellentétben a listán szereplő többi filmmel – nem thriller vagy krimi, inkább szentimentális dráma, amely megtörtént eseten alapul. A szerep kedvéért felismerhetetlenségig elcsúfított Charlize Theron Oscar-díjat kapott az Egyesült Államok első női sorozatgyilkosának megformálásáért. A prostituált Aileen Wuornos megunja kilátástalan életét és saját kiszolgáltatottságát: először szerelmes lesz egy fiatal lányba (Christina Ricci), aztán vad ámokfutásba kezd, és legalább hat férfit gyilkol meg.  Elismerjük Theron tehetségét, a film azonban dögösebbre is sikerülhetett volna, ha az alkotók a bevált melodráma-klisék alkalmazása helyett merészen nyúlnak a témához. Így maradnak a túlcsorduló érzelmek és csipetnyi társadalomkritika, csak úgy mutatóba.

9. Azonosítás

Tíz ember a szakadó eső elől egy lepukkant motelszobában keres menedéket. A társaság nem sokáig élvezheti a kellemes meleget és egymás társaságát, valaki hamarosan ritkítani kezdi őket. Ahogy egy Tíz kicsi néger által inspirált filmtől elvárjuk, felmerül a gyanú, hogy a tettes közülük való, s miközben ők a megoldáson tanakodnak, valahol másutt, messze-messze egy elmebeteg sorozatgyilkost hallgatnak ki. Mi, nézők pedig töprenghetünk, az alkotók hogyan forrasztják majd össze a két szálat.

Bár egy pszichiáter valószínűleg gúnykacajban tör ki, ha megnézi James Mangold filmjét, a nem sokkal a vége előtt beiktatott csavar a nagyközönséget alaposan kupán vágta. Írjon nekünk az, aki filmnézés közben rájött a megoldásra, mert szerintünk ilyen ember vagy nem létezik, vagy tanácsoljuk neki, hogy sürgősen forduljon szakemberhez.

  1. Álmatlanság

Nehezen választottunk a két skandináv film közül. Az 1997-es Álmatlanság egy hangyabokányit hátrébb szorult a sorban, de ez senki kedvét ne vegye el a megnézésétől. Norvégia lappföldi területe tágas teret enged a filmes fantáziáknak: egy olyan titokzatos világban, ahol éjfélkor is nappali világossággal szikrázik a nap, elképesztő dolgok eshetnek meg. Még az is, hogy valaki egy sorozatgyilkos üldözése közben lelövi nyomozó kollégáját, utána pedig  – ezért? az állandó verőfény miatt? – képtelen álomra hajtani a fejét, örökös ébrenlétre ítéltetett. A klausztrofób, depressziós hangulatú thriller az amerikai filmesek szívét is megdobogtatta: Christopher Nolan 2002-ben az eredetihez méltó remake-et forgatott, a cselekményt Alaszkába helyezve, a főszerepben Al Pacinóval és a felejthetetlen Robin Williams-szel.

  1. Nyomtalanul

Gondtalan szerelmespár felhőtlennek ígérkező közös nyaralásra indul. Összezördülésüket gyors kibékülés követi, a lány elindul a szupermarketbe italokért, majdnem orra esik, a fiú kineveti. Mikor eltelik fél, majd egy óra, és a lány nem érkezik vissza, az önfeledt kacaj végleg a torkára fagy. Évek telnek el, hiába keresi nyomtalanul felszívódott szerelmét. Egy napon mégis felhívja egy férfi, és információkat ígér Saskia eltűnésével kapcsolatban.

A hátborzongató végkifejletű holland thrillernek – az Álmatlansághoz hasonlóan – maga a rendező, George Sluizer készítette el a hollywoodi remake-jét Nyom nélkül címmel. Olyan kompromisszumokra kényszerült, hogy melegen ajánljuk mindenkinek, messziről kerülje el a Kiefer Sutherland főszereplésével forgatott fércmunkát. Az eredeti azonban kötelező darab minden thriller-rajongó számára.

6. A bárányok hallgatnak

Ősz halántékú, finom modorú úr üldögél egy széken kihúzott háttal, irodalomról, pszichológiáról, finom borokról társalog. A jelenet bármelyik nagypolgári szalon bársonyfotelén játszódhatna. Ez az úriember azonban egy szigorúan őrzött börtönben, a külvilágtól hermetikusan elzárt ketrec közepén ücsörög, és egy fiatal FBI-nyomozóval cseveg, aki a sorozatgyilkos pszichéről akar minél többet kihúzni belőle.

Anthony Hopkins minden idők egyik legvérfagyasztóbb pszichopata-alakítását nyújtotta A bárányok hallgatnak című filmben. Hannibal Lecter foglalkozása pszichiáter, kedvenc csemegéje pedig pácienseinek agyveleje. Szerencsére rács mögött van, Clarice Starling (Jodie Foster) érdeklődése azonban kaput nyithat a szabadulásra. Egy óvatlan mozdulat, s a világ legveszedelmesebb sorozatgyilkosa újra szabadon garázdálkodik. A bárányok hallgatnak 1991-ben elnyerte a legjobb film Oscar-díját – elsőként a thriller műfajában.

Folytatjuk!

A cikk címe idézet A bárányok hallgatnak című filmből.

comments powered by Disqus